Útitervem az aldunán

Útitervem

(Vitorlással a Dunán)

Rólam és a vitorlázásról

Hajózási iránti szenvedélyem régebb időkről való, de az élet úgy hozta, hogy vitorlázni csak 2010-ben állt módomban először. Az akkor tapasztaltak arra ösztönöztek, hogy megszereztem a horvát tengeri motoros és vitorlás vizsgát. 2011-ben magyar kedvtelési célú motoros és hajós jogosítványt, 2012-ben pedig hivatásos jogosítványt is szereztem.

Vitorlásaim

Legelső vitorlásom egy GRUBEN GIPSSY 3 személyes kis vitorlás volt, mellyel a Nyékládháza melletti bánya tavon vitorláztam a szelekkel néha szélcsendekkel, valamint a hullámokkal.

2012-ben teljesült az álmom és tulajdonosa lettem egy 31 lábas Balaton típusú vitorlásnak. 2012 nyarát amennyire időm engedte a Balatonon hajómon töltöttem, így módom volt a vitorlásom tulajdonságait kitapasztalni.

Latorca

Latorca egy 10 személyes mahagóni bútorzatú Balaton 31-es motoros vitorlás. A hajó 9,55 méter hosszú 3 méter széles nagy tágas szalon rész, zuhanyzó, mosdó, wc, konyha, található a hajón.

Műszaki Adatok:

Legnagyobb hosszúság: 9,55 m

Legnagyobb szélesség 3m

Legnagyobb merülés 1,60 m

Vízkiszorítása 3,65 t

Vitorlázat Gros Genua Vihargroß Viharfock Spinnaker

Műszerezettség:

SILVA kombinált sebesség- mélység-vízhőfokmérő

Compass

YAESU FT-7800 hf rádió

STANDARD HORIZON GX-2100 E Ais Hajórádió

Felszereltség:

2x10ST + 2x20ST ENKES csörlő, merev forstag, fockroller, 2 db akkumulátor (indító és munka), pumpás WC + mosdó, hűtő, mosogató, tűzhely, 1,90m belmagasság, fekhely 5 fő részére, fürdőlépcső, fürdőtrepni, orrkilépő

A Terv

1. szakasz

Útvonal a tengerig

Vitorlás utazásom tervezem már egy ideje. A felkészülésben segített Szabó Endre is, aki már jó pár hajót levitt a Dunán a Fekete-tengerig is.

A vitorlásom lejuttatásának a tengerig választhatnám a könnyebb módját is, azaz a hajót kamionnal leszállíttatni a tengerig, és ott vízre tenni, de mivel szeretem a kihívásokat így a kissé nehezebb utat szeretném választani.

Tervem eleje még képlékeny és az időjárást, vagyis a vízállástól függ. Ha jól alakulna a helyzet, akkor Balatonvilágosról, ahol most is áll a hajóm, Siófokra vitorláznék át és ott a Sió zsilipen a Sión egészen a Dunáig haladnék már motor segítségével.

sio_zsilip sio_torkolat

Sió zsilip – Siófok

A Sió dunai torkolata

Ezen útszakasz 120,8 km hosszú lenne, míg a Sió el nem éri a Dunát a Gemenci-erdő mellett. A Sió szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5-4 km/óra lehet. Terveim szerint ezen szakasz megtétele kb. 2 napot fog igénybe venni. Így mintegy 3 nap alatt már a Dunán lehetek az 1497. f km-nél.

A másik verzióm, hogy a hajóm kamionnal a Duna pesti szakaszáig szállíttatom, és onnan indulok el a torkolatig.

Akár egyik akár másik tervem megvalósítható, az 1497 f km 3 nap alatt eljuthatok.

A Duna magyarországi szakasza az 1434. f km-ig tart, erre szakasz terveim szerint mintegy újabb 3 napot tervezek.

A következő országokat érintem a Dunán hajózva: Magyarország, Szerbia, Románia és Bulgária. Az út nagy része kettős határon halad át, azaz a Duna egyik és másik partja is más-más országhoz tartozik.

A szakasz végén visszakerülhet az árboc is és indulhat az igaz vitorlázás élménye a tengereken.

Nevezetességek, érdekességek a tengerig

Természetesen a teljesség igénye nélkül.

  • petervarad_varPéterváradi vár:  dokumentumok 1237-ben Peturwarod néven említik először, 1247-ben épült a többszörösen is megerősített péterváradi vár is. Később a törökök elleni háborúkban is fontos szerep jutott Péterváradnak, de a törököknek 1526. július 27-én sikerült elfoglalni a várat. Az osztrákok először 1687-ben foglalták vissza, véglegesen viszont csak négy évvel később került a Habsburgok kezére. A forradalom és a szabadságharc idején rövid időre magyar kézre került: 1849. június 5-én Kiss Pál honvéd tábornokot nevezték ki az erőd parancsnokává. A magyar uralom nem tartott sokáig, mivel a Habsburgok visszafoglalták. 1918. november elején a szerb katonaság vette birtokába a várat és a környékét. A trianoni békediktátummal az újonnan létrejövő Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához került. A második világháborúban, a délszláv államszövetség felbomlása után Szerémséget, így Péterváradot is a Független Horvát Államhoz csatolták.

  • galamboc_varaGalambóc vára: Helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.

  • Vaskapu erőmű: A Vaskapu-szoros egy folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. A Vaskapu a miocén és pliocén időszakokban létezett Pannon-tenger megszűnésével párhuzamosan jött létre. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer (Galambóci szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű.Az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Mára állandó vízi út vezet át itt az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, a Rajna–Majna–Duna-csatorna révén. A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű működik: a Vaskapu I erőmű 1964 és 1972 között, a Vaskapu II 1977 és 1984 között épült.

  • Kazán-szoroson: Az Al-Duna Szentlászlóvár, Lászlóvára és Szörényvár között tör át a Déli-Kárpátok sziklás hegyei között. E táj mindig vadregényes, a Duna meder sziklás, nehezen hajózható volt. A déli oldalon vezetett a római út, Traianus útja, az északi oldalon a Széchenyi út. A 19. század elején Széchenyi és Vásárhelyi a hajózhatóság idejét a sziklák robbantásaival és csatornák mélyítésével, ill. a part mentén sziklába vágott út építésével növelték. Elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna itteni szakasza. Alacsony vízállásnál a hajók rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített úton fuvarozták át, s rakták vissza a hajókra. A szerbek és a románok a 70-es évek elejére megépítették Vaskapu duzzasztógátját és vízi erőművét Orsova és Szörényvár között, amely jelentősen megemelte a Duna ezen szakaszán a vízszintet. Egész települések és szigetek kerültek víz alá, s a Traianus út és a Széchenyi út nagy része is. A folyó 600 m szélességről, de a Vaskapu megléte óta 4 km szélességről, csökken a Kazán-szorosban 150-180 m szélesre, és helyenként 80 m mélységű lett. A Kazán-szoros felső része a Nagy-Kazán-szoros, utána van egy kiöblösödés, s az alsó rész a Kis-Kazán-szoros. A Kazán-szoros neve török eredetű, kazan = üst. Az északi oldalon az út a Nagy-Kazán-szorosnál eltávolodik a folyótól.

  • Traianus császár táblája: Marcus Ulpius Traianus császár (Kr.u. 53-117) Dacia meghódítására készülve a Duna e nehéz szakasza mellett vezető út teljes átépítését rendelte el. Ahol lehetett, illetve ahol szükség volt rá, a keskeny sziklaperemeket mély bevágássá szélesítették. Az átépítést és az azt elrendelő, majd irányító Traianus dicsőségét a Kazán-szorosban fennmaradt díszes felirat így örökítette meg: Traianus „a hegyek kivájásával és a támpillérek felemelésével (vagy: eltávolításával – kétértelmű szó) az utat újjáépítette”. A szakasz biztonságos hajózását teljesen megoldó és jelentős energiatermelést adó Vaskapu I. vízlépcső üzembe helyezése, tehát a vízfelszín megemelése előtt – 1970-ben – a jugoszláv kormány az eredeti táblát mintegy 30 méterrel magasabb szintre emelte. Traianus másik nagy alkotása a Turnu Severin-nél (római kori nevén Drobeta) Kr. u. 102-103-ban, tehát 1 év alatt(!) felépített híd volt, amely hídfőinek maradványai ma is láthatók. A Duna szélessége ezen a helyen, még az azóta üzembe helyezett Vaskapu II. vízlépcső duzzasztó hatása előtt is meghaladta a 600 métert, ennek fényében különösen fejet kell hajtanunk az építkezés és annak időtartama előtt. Az építmény maga egy kőpillérekre fektetett faszerkezetű híd volt, amelynek még romjai is jelzik az akkori technika fejlettségét, és amely megörökítésre került a Traianus császár dicsőségére emelt diadalíven, Rómában.

  • Decebel szobra: A Kis-Kazán-szoros az egykori Ogradena falunál. A Mrakonia-öböl partján (ahol a víz a 120 méteres mélységet is eléri) a hírhedt olajmilliárdos, Iosif Constantin Drăgan ötletére és pénzéből faragták sziklába Decebal dák uralkodó szobrát. 40 méteres magasságával és 25 méteres szélességével ez a legnagyobb kőszobor Európában. 1994 és 2002 között tizenkét alpinista szobrász készítette.Latin nyelvű feliratán Drăgan saját nevét is megörökítette.

  • Duna-delta: A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György). A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik. A Sulina-ág a Delta közpén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja. A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek. Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje Csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízvilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntsék el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat. 1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.

2. szakasz

Fekete-tengertől a Földközi-tengerig

Hamarosan!

2 comments on “Útitervem az aldunán

  1. Kérdésed van, kérlek írj ha ránéztél.
    Érdekelne a hajózásod, csak előbb, elolvasom a terveidet, utána szívesen megosztom tapasztalataimat ezen területen. én egy dixie 35 vittem le Spanyolországba a Dunán keresztül, majd vissza Horvátba.
    Kalandos út volt.
    Tisztelettel:

    Komáromy Gergely

Vélemény, hozzászólás?